Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Cikkek és érdekességek képes leírás - Trianon.tlap.hu
részletek »

Cikkek és érdekességek - Trianon.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: trianon.tlap.hu » Cikkek és érdekességek
Keresés
Találatok száma - 42 db
1920: Elszakítva is összetartozunk

1920: Elszakítva is összetartozunk

A II. Rákóczi Ferenc Főiskola diákjai már június 3-án figyelemfelkeltő sarkot alakítottak ki a főbejárat egyik fordulójában. 1 9 2 0 - figyelmeztette az ide látogatókat a szétszabdalt évszám is, melyet a lépcsőfokokon egyesével helyeztek el, majd a magyar zászlót körbefonó gyászlobogó állított meg egy pillanatra, hogy elgondolkozzunk, mi is történt 91 évvel ezelőtt...

A béke társadalmi, gazdasági és etnikai hatásai

A béke társadalmi, gazdasági és etnikai hatásai

1. Magyarország az I. világháború után: - nemzetközi helyzet: legyőzött ország (központi hatalmak oldalán), évekig rendezetlen sors 1918. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása utódállamok: részt kívánnak a területből antant + román-cseh katonai megszállás, határviták (demarkációs vonalak) - belpolitikai helyzet: több kísérlet a stabilizálásra mindegyik sikertelen (1918. okt. 31. őszirózsás forradalom: demokratikus / 1919. márc. 21. Tanácsköztársaság: bolsevik) ellenforradalom (Horthy) nemzetközi elismerés magyarok meghívása a békekonferenciára 2. A párizsi békekonferencia: - meghatározó hatalmak: angol, amerikai, francia (később: francia a legerősebb) céljuk: béke, erős utódállamok Németország és a Szovjetunió ellensúlyozására teret engednek az új államok követeléseinek (cseh-szlovák, román, szerb) érdekellentét is - magyar békeszerződés: 1920. június 4. (legkésőbbi), Versailles, Nagy-Trianon palota aláírója: Simonyi-Semadam Sándor (Horthy által kinevezett miniszterelnök)...

A huszonévesek és Trianon

A huszonévesek és Trianon

Ismerethiány jellemzi azokat, akik a trianoni határok erőszakos megváltoztatásától sem riadnának vissza. Paradox módon Trianonnal összefüggésben a jelen sokkal inkább megosztja a fiatalokat, mint a múlt; a jobboldalon sokkal fontosabb kohéziós erő Trianon jelenéről, mint a tényleges történelmi eseményről való hasonló gondolkodás. Azok a kérdések ugyanis, hogy napjainkban mi a teendő Trianonnal kapcsolatban, hogyan viszonyuljunk hozzá a XXI. század elején, sokkal inkább megosztják a mai fiatalokat, mint azok, hogy valójában mi és miért is történt 1920-ban. A törésvonalakat pedig egyértelműen ideológiai és pártpreferenciák jelölik ki. A huszonévesek több mint fele, 53 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország soha nem törődhet bele a trianoni békeszerződés következményeibe, és az ekképpen vélekedők közül minden harmadik szerint semmilyen eszköztől nem riadhatunk vissza annak érdekében, hogy visszaszerezzük az 1920-ban elveszített területeket. A fiatal felnőttek 43 százaléka vallja, hogy bele kell törődnünk a kialakult helyzetbe - mivel már úgysem tudunk változtatni rajta. A Trianon jelenével kapcsolatos vélemények - a szülők és nagyszülők esetében tapasztaltakhoz hasonlóan - a fiatalok körében is erőteljes politikai-ideológiai meghatározottságot mutatnak...

A II. világháború utáni békeszerződések

A II. világháború utáni békeszerződések

A II. világháborút lezáró békerendszer. Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződésseket Párizsban 1947. február 10-én írta alá Magyarország, Finnország, Bulgária, Románia és Olaszország. - A fenti országoknak jóvátétlt kell fizetniük - Magyarország a trianoni határok közé szorult, ezenfelül 3 község Csehszlovákiához került - A Szovjetúnió 1940-es határaihoz térhetett vissza...

A kettős állampolgárság gyógyítja Trianon sebeit

A kettős állampolgárság gyógyítja Trianon sebeit

Horgos-Magyarkanizsa - Januártól a vajdasági magyarok is magyar állampolgárok lehetnek: megszavazta a Parlament a kettős állampolgárságról szóló törvényt. A határok ilyetén elmosódásával lassan begyógyulnak Trianon sebei - az idősek üdvözlik a magyar állampolgárság lehetőségét, a fiatalok még nem értik. 90 éve, hogy megszületett a trianoni békeszerződés, mely az Osztrák-Magyar Monarchiát feldarabolta, Magyarországot magyarlakta területeitől is megfosztotta. Kilenc évtizeddel az I. világháborút lezáró béke után, a határainkon kívül rekedt magyarok újra az anyaországhoz tartozhatnak: a kettős állampolgárság jogilag is egybekovácsolja a nemzetet...

A meg nem értett Trianon

A meg nem értett Trianon

Kovács Éva az ÉS 2010. október 1-jei számában kritikát fogalmaz meg Trianon emlékezete kapcsán. Egyetértek azzal, hogy Trianont nem lehet csupán a magyar királyság kontextusában értelmezni, megértésére csak akkor van esély, ha a XIX. század történelmi folyamataiba ágyazzuk. Kovács Éva azonban ennél sokkal messzebbre megy, ugyanis azt állítja, hogy Trianon valójában nem nemzeti trauma', hanem pótcselekvés, mivel Trianon traumáját annak érintettjei talán már feldolgozták'. Fő érve, hogy Trianon emléke nem az elsődleges tapasztalatból táplálkozik, és nem része kommunikatív emlékezetünknek, ezért csak neurózis. Természetesen az igaz, hogy a Trianon-jelenséget a magyar belpolitika 1920 óta mind a mai napig bűnös módon instrumentalizálja. Igaz az is, hogy a Trianon-diskurzus Magyarországon (miként a szomszédos országokban is) általában nacionalista és egyoldalú. De egyáltalán nem csak' neurózis. Kovács Éva ugyanazt a hibát követi el, amit mások szemére hány: cikke címével ellentétben úgy beszél Trianonról, mintha ennek 1920 utáni kontextusa nem lenne alapvető. Úgy tűnhet, mintha Trianon valamilyen elsüllyedt múlt részét képezné, amelyet csupán manipulatív politikusok rángatnának folyamatosan vissza a jelenbe...

A Trianon szóból eredne a Nem, nem, soha?

A Trianon szóból eredne a Nem, nem, soha?

A minap az egyébként szeretett és tisztelt Laudator blogon egy Trianonnal kapcsolatos szlogenértelmező írásra bukkantam. Gyanús volt, ezért sebtében megkerestem két, a kort jól ismerő történészt. Tudja-e Ön, miért írják sokszor így a gyászos nevet: Tria-non? A válasz egyszerű: mert így latinul pontosan azt jelenti: három nem (a tres tria három számnév semleges alakját értve, egyébként ilyen helyzetben azt is kell). Nyilvánvaló, hogy a Nem! Nem! Soha! jelszó éppen a név latin értelmezéséből fakadt. (Képünkön egy korai változat: érdekességét az adja, hogy az új határok annyira frissek voltak, hogy a plakát rajzolója még elég esetlenül formálta meg szegény csonka hazánkat.) - olvastam a blogon, és vártam, hogy szerzője valahol hozzátegye, ez persze csak legenda, de semmi ilyesmit nem következett. A szlogenmagyarázat annyira adta magát, hogy azonnal gyanús lett. Írtam egy levelet Ablonczy Balázs történésznek, az UL örökös Trianon-szakértőjének, a minap megjelent Trianon-legendák szerzőjének, azt tudakolva, vajon tényleg a Trianon szóból ered-e a Nem, nem soha szlogen, vagy ez is csupán egy jól hangzó félreértelmezés...

A Trianoni Gyászbéke évfordulóján

A Trianoni Gyászbéke évfordulóján

Pár hónappal ezelőtt egy távol-keleti nagykövetségi fogadáson a francia kultúrattaséval beszélgettem, és szóba került az erdélyi magyarság kérdése. A kultúrattasé rosszallóan jegyezte meg: 'Az erdélyi területeken nem lenne semmiféle nemzetiségi probléma, ha a magyarok a második világháború idején nem üldözték volna el a románokat, és nem telepítettek volna a helyükre kétmillió magyart...'

A trianoni trauma újratermeli saját magát

A trianoni trauma újratermeli saját magát

Trianon nem a maratoni csata, a közel évszázados trauma újratermeli önmagát, így feloldása is nagyon nehéz - hangzott el a Mathias Corvinus Collegium csütörtök esti, Trianonon innen - Trianonon túl?! vitaestjén, melynek vendégei Ablonczy Balázs történész, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója és György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár voltak. A rendezvényen szó volt a furcsa-elhibázott magyar emlékműpolitikáról, a kommunista időszak Trianon-képéről és a magyar baloldal megszűnéséről is...

Hirdetés
A világ történelem egyik legnagyobb szégyene, igazságtalansága

A világ történelem egyik legnagyobb szégyene, igazságtalansága

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés jó lehetőséget adott az ország polgári fejlődéséhez. A kétközpontúvá vált birodalom súlypontja kezdett áthelyeződni Magyarország (Hungary) egyesített, csillogó, európai nagyvárosába, Budapestre. Később csak 'régi jó békeidőkként' emlegetett közel fél évszázad köszöntött az országra. Az ország élvezte és elviselte az egy birodalomhoz való tartozás előnyeit és hátrányait. Akarva-aratlan részesévé vált a nagyhatalmi küzdelmeknek. Amikor 1914 nyarán eldördült a végzetes szarajevói pisztolylövés, amely kioltotta Ferenc Ferdinánd trónörökös életét, Magyarország belekeveredett a nagyhatalmak hegemonikus törekvéseiért folytatott, világméretűre duzzadt háborúba. És amikor ezt a 4 évig tartó öldöklő küzdelmet az Ausztria-Magyarország (Austrian-Hungary) szövetséges hatalmak elvesztették a legyőzöttek sorsában Magyarországnak is osztoznia kellett. A diadalmas győztesek a legnagyobb árat fizették...

Akinek fáj...

Akinek fáj...

1930-ban a zebegényi Kálváriahegyen - ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra - Maróti Géza tervei alapján országzászlót és hősi emlékművet építettek, amely ma is áll, és ezen a dombon tartják évek óta tradicionálisan a június 4-i megemlékezéseket is. Az emlékmű déli részén lévő kápolnában 2001-ben Karl Josef Rauber érsek, apostoli nuncius szentelte fel a nemzeti emlékezés harangját, mely minden nap délután öt órakor megkondul. Az egykori Kopaszhegy sík platóján Pálmai Bélával, a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány elnökével beszélgettünk...

Cikkek a Történelemportálon

Cikkek a Történelemportálon

Trianon: nemzeti tragédia. A kommunizmus: nemzetközi eszme. Mindez ugyan nyújthatott ideológiai alapot az előbbi több évtizedes agyonhallgatásához, de önmagában még nem determinálta, hogy a múlt minden sokkhatását és megpróbáltatását a közösség kollektív tudatalattijának legmélyére ássák. Amíg a szomszédos országok kommunista vezetői mind nacionalisták voltak, addig a magyarországi elvtársaik a nemzeti érdekek feladását választották. Cikkünkben arra is kerestük a választ, hogy miként viszonyult a diktatúra Trianonhoz...

Egy aspektus - Trianon az egyetemi oktatásban

Egy aspektus - Trianon az egyetemi oktatásban

Aspektus vitaest Trianonról: sorozatindító előadást tartottak az ELTE BTK kari tanácstermében Budapesten. Zsúfolásig megtelt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanácsterme, amelynek három felkért előadója Jeszenszky Géza, a Corvinus Egyetem magántanára, korábbi külügyminiszter, Majoros István, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti tanszékének vezetője és Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem, és a komáromi Selye János Egyetem tanára volt. A 'Trianon az egyetemi oktatásban' címmel szervezett Aspektus-vitaklub sorozatindító rendezvényén viszont az előadók előtt az intézmény vezetője és határon túli politikusok kaptak szót. Ők Trianon mai, aktuális hatásaira hívták fel a figyelmet. Elsőként Dr. Dezső Tamás, az eseménynek helyet adó intézmény vezetője, az ELTE BTK dékánja, köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a 376 éves intézményt, s elmondta, hogy az ELTE számára Trianon az ELTE fenntartását, illetve működtetését biztosító birtokok elvesztését jelentette. Dr. Dezső Tamás ezután Duray Miklósnak adta át a szót...

Emléknap - de mi az üzenet?

Emléknap - de mi az üzenet?

Ha nem tudjuk megfogalmazni nemhogy a külvilágnak, de még magunknak sem, hogy az emlékezéssel mit is akarunk elérni, akkor ne várjuk, hogy ez a nap fontos legyen tíz vagy húsz év múlva bárkinek is. Szombaton, június 4-én ünnepeltük először a Nemzeti Összetartozás Napját, melyet az új kormány vezetett be a választások után. A Véleményvezér tavaly határozottan üdvözölte, hogy a trianoni tragédiának legyen egy emléknapja, a magyarság egységének pedig egy ünnepe. A mostani Nemzeti Összetartozás Napja azonban sajnos megmutatta, hogy ha nem tudjuk megfelelő tartalommal megtölteni, ez is könnyen egy B-kategóriás nemzeti ünneppé degradálódhat...

Emléknap - megosztó busongás?

Emléknap - megosztó busongás?

Régi adósságot törlesztett a kormány 2010-ben, amikor nemzeti emléknappá, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét. A jelentős szimbolikus lépést balról főleg fanyalgás fogadta. Elég a trianoni búslakodáson, lépjünk tovább, felejtsük el az egészet - ez a kép rajzolódik ki a baloldali véleményformálók elképzeléseiből, hozzátéve: az egész trianoni emléknap és a téma napirenden tartása megosztó. Például keresztbe tesz a szomszédokkal való jó viszonynak. Lehet bírálni az ünneplés módját, kritizálni a nemzeti giccset, de azért szögezzük le: az emléknapra szükség volt, ünnepelni, vagy inkább jelen esetben tragédiáról megemlékezni pedig nem ironikusan, cinikusan vagy egykedvűen szokás. Az emelkedettség és a bombasztikus pátosz közt persze nehéz megtalálni a határt, de nem lehetetlen. A magyar jobboldal egy jelentős része sajnos hajlamos az árvalányhajas szenvelgésre, de ez még nem kérdőjelezi meg a trianoni döntés miatt érzett fájdalom jogosságát. Ráadásul a mesterségesen felkorbácsolt érzelmek emléknap-függetlenek, az már nem oszt, nem szoroz ezek tekintetében. Hogy miként viszonyulunk Trianonhoz és örökségéhez, az nem az emléknapon múlik, sokkal inkább az emléknap ünneplésének mikéntje múlik azon, hogyan viszonyulunk Trianonhoz...

Hogyan győzködtük Párizst?

Hogyan győzködtük Párizst?

A két világháború közötti Európában a legnagyobb zajt a magyar propaganda keltette - állapította meg A. J. P. Taylor történész. Természetesen a magyar revíziós propagandáról, a Trianonban elvesztett területek részleges vagy teljes visszaszerzéséért folytatott ideológiai, pénzügyi és politikai kampányokról van szó. A magyar diplomácia, illetve a revíziós szervezetek kontinensünk számos országában igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, illetve a politikai döntéshozókat az első világháborút lezáró békediktátum igazságtalanságáról. E folyamatban Franciaország - mint a trianoni béke egyik fő előkészítője - különlegesen fontos célpont volt. A francia rendőrség feljegyzéseiből ismeretes, hogy a magyar propaganda érzékelhetően jelen volt Párizsban a két világháború között - mutatott rá Ablonczy Balázs történész egy minap tartott előadásában...

Ifjúsági Trianon

Ifjúsági Trianon

Aki olvasott a rendszerváltás előtt készült fölméréseket, az tudja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége minden politikai kérdésre a diktatúra által elvárt válaszokat adta, mert a kérdezőbiztost a hatalom emberének tekintették. Trianonról azonban, miként Vásárhelyi Mária emlékeztet rá az Élet és Irodalom legutóbbi számában, az emberek hetven százaléka a hetvenes évek közepén is úgy nyilatkozott, hogy mély keserűséggel tölti el, többségük az elvesztett területek jelentős részét visszacsatoló két bécsi döntést is helyeselte. Trianonról két évtizede mindenki azt mond, ír és tanít, amit akar. És akarnak is sokan sokat. Vásárhelyiék kutatásaiból mégis azt kell megtudnunk, hogy a rendszerváltás után felnőtt fiatalok sokkal kevesebb ismerettel rendelkeznek Trianonról, mint a diktatúra évtizedeiben nevelődött generációk. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok nemcsak sokkal iskolázottabbak, de sokkal jobban érdekli is őket Trianon problematikája, mint az idősebbeket, akiket pedig, mint láttuk, ez szintén mélyen érintett még a diktatúra ellenszelében is...

Tuti menü